Aktuális változások a fogyasztóvédelemben
A fogyasztóvédelmi hatóságok irányításáért felelős Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) legfrissebb sajtóközleményében ezen jeles nap alkalmával a május 28. napjától szankcionálható úgynevezett kettős minőségre és a leárazás szabályainak változására hívta fel a figyelmet.
A cikk a VILÁGGAZDASÁG vélemény rovatában jelent meg 2022.03.23-án.
Minden év március 15-e a fogyasztóvédelem napja. A fogyasztóvédelmi hatóságok irányításáért felelős Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) legfrissebb sajtóközleményében ezen jeles nap alkalmával a május 28. napjától szankcionálható úgynevezett kettős minőségre hívta fel a figyelmet. Hiszen ki ne tapasztalta vagy hallotta volna egy-egy ismerősétől, hogy ugyanazon márkajelzésű és címkézésű, itthon is megvásárolható termék – például élelmiszer, kozmetikum, tisztítószer – külföldön beszerzett párja finomabb, jobb vagy hatékonyabb volt. Amennyiben pedig valóban kettős minőség áll fenn, vagyis egy árut akként forgalmaznak az egyik tagállamban, hogy az megjelenésében megegyezik a másik tagállamban forgalmazottal, de összetételében vagy jellemzőiben – jogszerű és objektív tényezők által nem indokolt – jelentős eltérések vannak, úgy az ilyen magatartás, mint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat május végétől akár félmilliárd forint pénzbírsággal is szankcionálható.
A szabályozás kezdeményezője Magyarország volt, és a visegrádi országokkal együttműködésben érte el, hogy európai uniós jogszabály, az úgynevezett UCP-irányelv által szabályozott, tiltott tényállás legyen az említett gyakorlat.
Itthon a Magyar Közlöny 2020. december 11-én megjelent, 275. számában napvilágot látott, a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVI. törvény hozta el az Fttv. (a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény) normaszövegébe – a 6. § (2) bekezdés c) pontjába – az említett magatartást. A kettős minőség alkalmazása értelemszerűen határon átnyúló tényállást jelent, amely szükségessé teszi a különböző tagállamok hatóságainak együttműködését is, melynek kereteit az EU 2017/2394-es rendelete biztosítja.
Ahogyan azt az EU Bizottsága által a UCP-irányelv alkalmazásához kiadott közleményben olvashatjuk, a szabályozás elsődleges célcsoportját azok a kereskedők alkotják, akik meghatározzák az adott áruk kiszerelését és összetételét, vagyis a végrehajtási tevékenységeknek elsősorban az áruk gyártóira kell majd összpontosítaniuk. Nem véletlenül, hiszen a kiskereskedők általában nem befolyásolják az általuk értékesített áruk csomagolását, összetételét. Ugyanakkor nem kizárt, hogy az eljáró hatóságok mégis tőlük kérjenek majd korrekciós intézkedéseket, például azt, hogy az értékesítés helyén külön figyelemfelhívó tájékoztatásban részesítsék a fogyasztókat annak érdekében, hogy tudomásuk lehessen arról, az érintett áru valójában nem azonos a más országokban értékesített megfelelőjével.
Persze létezhetnek jogszerű indokai az eltérésnek, melyek közül talán a leggyakoribb, hogy a nyersanyagok földrajzi, illetve szezonális hozzáférhetősége miatt a termékek összetétele vagy íze között objektív különbségek vannak. A vásárlókat azonban a jelentős eltérésekről tájékoztatni kell – akár az árucímkén, akár a csomagoláson található QR-kód beszkennelésével elérhető termékhonlapokon. A május végével hatályba lépő változással az Fttv. jogsértések kapcsán eljárni jogosult hazai hatóságok megszokott – kormányhivatalok, MNB, GVH által jelzett – triumvirátusa is bővül: az élelmiszerek kettős minősége esetében alapesetben a NÉBIH-é (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) lesz a hatáskör.
A fogyasztóvédelmi világnap alkalmával kiadott sajtótájékoztatóban az ITM további, szintén 2022. május 28. napjával hatályba lépő jogszabályváltozásokra is felhívja a vállalkozások figyelmét:
jelentősen módosulnak a leárazások bejelentésének szabályai, így akciózáskor fel kell majd tüntetni a leárazást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat, mint korábbi árat, kivéve a romlandó vagy rövid minőségmegőrzési idejű termékeknél.
Továbbá ha a fogyasztói véleményeket, értékeléseket közreadja a vállalkozás, biztosítania szükséges azok valódiságát, valamint alkalmazni és megismerhetővé kell tenni az értékelés objektív szempontjait, és fel kell fedni a magasabb rangsorolást eredményező fizetett hirdetéseket stb.
Záró gondolatként még annyit, hogy bár az ITM sajtóközleménye nem említi, a jogalkalmazók figyelmére érdemes a fogyasztóvédelemről szóló törvényünk (Fgytv.) május 28-ával hatályba lépő azon módosítása, mellyel a jogalkotó számos további súlyosító és enyhítő körülményt definiál az alkalmazható jogkövetkezmények körében.
Így többek között figyelembe veheti a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóknak biztosított kompenzációt, a jogsértéssel érintett áruk értékét és a határon átnyúló esetekben a vállalkozással szemben ugyanazon jogsértésért más tagállamokban kiszabott szankciókat is. Vagyis a verseny érdemi érintettségét el nem érő – tehát a kormányhivatalok hatáskörébe tartozó – egyes megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatok 2022. május 28-át követően több súlyosító körülmény beazonosítása esetében akár komolyabb összegű bírságokkal is szankcionálhatóak, mint korábban.
Érdemes tehát egyrészt átgondolni a kereskedelmi gyakorlatunkat, a leárazások lebonyolításának módját. Nem árt az ÁSZF-eket is hozzáigazítani az új fogyasztóvédelmi szabályokhoz. Örömmel segítek vállalkozásának mindezen és további kapcsolódó kérdés rendezésében is, hogy a friss jogszabályoknak is megeleljen, legyen szó kereskedelemről, vagy esetleges kettős termék minőséggel kapcsolatos teendőkről!