Fogyasztóvédelem és reklámjog Vállalkozásoknak

A cégek számára gyakran bosszúságot és időveszteséget okoz hatósági iratokat értelmezni. Rengeteg határozatot, végzést írtam jogi főosztályvezetőként. Az egykori Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2017. január elsejével megszűnt, a fővárosi és megyei kormányhivatalok és az ITM vette át feladat-, és hatásköreit. Elsődlegesen velük találkozhatnak fogyasztóvédelmi jogsértések esetén a vállalkozások. A Gazdasági Versenyhivatallal (GVH-val) pedig akkor, ha a megtévesztő kereskedelmi kommunikációjuk (reklámjuk, tájékoztatásuk) a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas: ha országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül, országos terjesztésű időszakos lap, vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg az adott jogsértő (megtévesztő) kereskedelmi gyakorlat (reklám, tájékoztatás). A hatóság nem ellenség, hanem ellenfél és előfordul, hogy nehezen érthető, vagy akár hiányos is egy-egy tőle érkező irat. Segítek értelmezni a hatóságoktól érkezett végzések, határozatok tartalmát és segítek eligazodni a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerében is. Megmondom, mit mikorra és hogyan vár a hatóság, mit és hogyan lehet és érdemes is megtenni egy optimális végeredmény eléréséért.

Kellékszavatosságot igen, de jótállást (garanciát) nem minden termékre kötelező vállalni forgalmazóként. Egyeztessünk, és megmondom, az Ön termékei, szolgáltatásai pontosan milyen jótállási kötelezettség alá esnek, miben különbözik a kellék-, és termékszavatosság. Utóbbival gyártóként érdemes számolnia, különösen, ha nem nyújt gyártói jótállást a saját termékére. A kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékeknél a jótállási jegyet, vásárlói tájékoztatásokat a hatóság a kiskereskedelmi egységeken kéri számon, de azok rendbe tétele jellemzően a gyártónál, importőrnél jelenik meg kiadásként, hiszen a kiskereskedők jellemzően úgy szerződnek, hogy ők csak továbbadni vállalják a garanciajegyet és vevő-dokumentációt a fogyasztónak. 2022. januárjától pedig meghatározott tartalommal kell az EU-n belül a gyártói jótállási nyilatkozatot megszövegezni. Forgalmazóként, gyártóként megvárhatja tehát az ellenőrzést, de ha a nyugalma fontosabb, örömmel átnézem és a szükséges mértékben módosítom a meglévő dokumentumait, hogy egy váratlan hatósági próba-vásárlással, próba-rendeléssel egybekötött ellenőrzés se okozzon problémát. És még az sem kizárt, hogy faraghatunk a működési költségeken, mert olyan termékre, vagy olyan alanyi körnek ad garanciát, akinek jogszabályi alapon nem lenne köteles.

Amennyiben megállapítja a GVH, hogy megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot (kommunikációt) folytatott a cége, érdemes úgy kalkulálni, hogy bírságként ki kell fizetni a jogsértő kereskedelmi kommunikáció igazolt nettó költségének, vagy a jogsértő reklám révén realizált nettó árbevételnek (esetenként utóbbi 10%-ának) megfelelő összeget. Előzetes kockázat-elemzéssel, bírság-kalkulációval sokat segíthetek: országosan terjesztett reklámoknál (pl. TV-reklám) mindenképp érdemes tudnia, hogy a cég egy-egy szlogen-terve, reklám-terve, B2C tájékoztatása (weboldalon, ászf-ben, banneren, kapu látványterven, stb.) kockázatmentesen megjeleníthető-e, avagy jár-e bírságkockázattal. Utóbbi kicsi, közepes vagy komoly, és mekkora összeget célszerű bírságra elhatárolni, vagy inkább rendbe tesszük a kommunikációt, még közreadása előtt. Bírságkalkuláció hiányában "sodródnak" a cégek, nem kerülnek feltárásra és ezért mérlegelésre sem, hogy vannak-e "mentőövek", és érdemes-e bevetni őket.